Aktívan építi kapcsolatait a Pécsi Tudományegyetem

A 2014. május 27-28. között Bécsben megrendezett Sustainable Building and Refurbishment (Fenntartható Építészet és Felújítás) konferencián és szakmai kapcsolatépítő rendezvényen a Pécsi Tudományegyetem három oktatója illetve szakértő kollégája is részt vett, őket kérdeztük tapasztalataikról. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, mint az Enterprise Europe Network partnere, társszervezőként támogatta a rendezvényt.

 

Az 55 országban jelen lévő Enterprise Europe Network számtalan sikeres rendezvényt szervez, melyek legfőbb célja a partnerségi megállapodások megkötésének segítése. Az ausztria eseményről pozitívan nyilatkozik a 145 résztvevő, akik 308 hivatalos, és természetesen jóval több informális tárgyalást bonyolítottak le.

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar docense. Másfél évtizede foglalkozik kiemelten irodaépületekkel, jelenleg folyó kutatásának témája „Meglévő irodaépületek átalakítása az információs társadalom igényei szerint a hatékonyabb működés, fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében”. A dinamikusan változó munkamódszerek használatát egy hagyományos munkakörnyezet nem támogatja, a térstruktúra újragondolása elengedhetetlen. A kutatás eddigi eredményei szerint az átalakítás a szerkezet megtartásával a fenntartható fejődés szempontjából az esetek többségében kedvezőbb az életcikluson belüli épületbontás ökológiai lábnyomához viszonyítva. Ezen a területen ajánlott műszaki és kutatási együttműködést tárgyalófeleinek.

Zagorácz Márk és Dr. Borsos Ágnes a Szentágothai János Kutatóközpont Smart City Technologies Building Information Modeling (BIM) számos díjjal jutalmazott kutatócsoportját képviselték. A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kara élen jár a BIM technológia hazai oktatásában, így a kutatócsoportban az oktatók és doktoranduszok mellett számos hallgató is tevékenykedik.

Eredményeik között mindenképp meg kell említeni, hogy kidolgoztak egy eljárást, amivel a hazai, forráshiányos gazdasági környezetben is hasznosítani lehet a BIM technológia előnyeit az építőiparban. Bíznak benne, hogy az elkészült mintaprojektjeikkel bizonyítani tudják a szakmának, hogy a fenntartható építészet nem többletköltség, hanem megtérülő befektetés. A csapat munkásságára már a nagy ipari szereplők is felfigyeltek, így a kutatócsoport tagjai közül többen meghívást kaptak a Graphisoft kiemelt nemzetközi felhasználói számára szervezett konferenciájára.

A Smart City Technologies Group keretében az élhetőbb városok kialakításának koncepciója által vezérelt gondolkodás az épületek felújításában a költség- és működésbeli, főképp energetikai hatékonyságot tartja szem előtt. A BIM segítségével feltérképezhetők a kritikus, illetve leginkább megtérülő beavatkozási pontok és design lehetőségek. Műszaki, kutatási, befektetési és kereskedelmi területen keresték az együttműködő partnereket Bécsben.

– Mi volt az, ami miatt a bécsi rendezvényen való részvétel mellett döntöttek?

Dr. Borsos Ágnes: A gazdasági helyzet jelentősen befolyásolja a lakáspiac helyzetét. Az új építésű lakások száma drasztikusan csökken, így a meglévő épületállományunk állagmegőrzése kiemelt szerepet kaphat. A konferencia a fenntartható épület felújítás osztrák példáit mutatta be, ami számunkra is egy követendő példa kell, hogy legyen. A megvalósult projektek nagyon jó példaként szolgálnak, fontosnak tartjuk a felújítások során alkalmazott innovatív termékek, illetve a speciális, egyedi megoldások bemutatását az oktatásban és alkalmazását a hazai gyakorlatban. A konferencia lehetőséget adott személyes találkozóra is a témában elkötelezett európai cégek képviseleteivel, akik közül többet meg is hívtunk a karunkra.

Zagorácz Márk: Az elmúlt években nagyon sok innovatív technológia jelent meg a Pollackon kutatási témaként és az oktatásban egyaránt. Minden szakterületen, a közlekedéstől a gépiparon keresztül az építészetig az energiatudatosság és fenntarthatóság vált és válik egyre inkább a legfontosabb elvárássá. A járműfejlesztésben a nemzetközi versenyeken a Pollack Eco Team évek óta dobogós helyezéseket ér el, informatikai innovációs elismertségünket is egyre több nagyvállalat jegyzi, legutóbb például az NVIDIA hozta létre a Pollackon az első magyarországi hivatalos CUDA oktatási központját.

Az építészetben és a várostervezésben, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátásában szintén kiemelkedő teljesítményt tudunk felmutatni, ehhez ad most egy nagyon nagy többletet az épületinformációs modellezés. Az általunk oktatott és alkalmazott BIM munkafolyamatoknak köszönhetően az esztétikai minőség mellett a pénzügyi, időbeni és technológiai megvalósíthatóságra is fokozott figyelmet tudunk fordítani.

Kíváncsiak voltunk, hogy tőlünk nyugatra (délre és északra) milyen megoldásokat ismernek, esetleg van-e olyan alkalmazási terület, amiben előrébb vagyunk szomszédjainknál.

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A konferencia témája a kutatásom szempontjából fontos, új ismeretek szerzésének lehetőségét vetítette előre. Az energiatudatosság megközelítése nagyon sokrétű, összetett szempontrendszeren alapul, bár még leginkább a megújuló energiák használataként él a köztudatban (az épületburok fokozott hőszigetelő képességével kiegészítve), a tudatos, ésszerű, optimalizált téralakítás ugyanilyen mértékben hozzájárulhat egy rendszer fenntartható működtetéséhez.

– Ha jól emlékszem, a vitaindító előadáson és a panelbeszélgetések során még nem voltak teljesen biztos benne, hogy jó helyen járnak – egyetemi docensként, tanársegédként, kutatóként sok szakmai konferencián megfordultak már. A délután folyamán – a szakmai kapcsolatépítő program elindulásakor – mintha javult volna a vélemény.

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A panelbeszélgetések talán számunkra, építészek, kutatók számára nem hordoztak annyi újdonságot, hiszen feladatunk részét képezi tágabb környezetünk intézkedéseinek, távlati céljainak ismerete, ugyanis Magyarország felé is hasonlóak EU-tagságunk révén az elvárások. A beszélgetésben résztvevő kamarai szakemberek a környező országok energiatudatos építészet iránti elköteleződését, intézkedési terveit ismertették néhány összehasonlító adat alapján, amiből bárki gyorsan értékelhette az adott ország viszonyait. A panelbeszélgetések tanulsága szerint az osztrákoknál van a ”bölcsek köve”, az igazi know-how, hiszen ők már évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek e téren, ellentétben pl. az Egyesült Királysággal, ahol még a kétrétegű, hőszigetelő üvegezés használata sem standard.

Zagorácz Márk: Sokszor viccelődünk, hogy a konferenciákon a kávészünet a leghasznosabban eltöltött idő…  Ez valójában tényleg így van: az előadások és prezentációk jó áttekintést adnak a konferencia témájáról, de igazán profitálni a személyes találkozásokból és beszélgetésekből lehet. A bécsi konferencia ebből a szempontból különösen érdekes volt, mivel már a regisztráció során lehetőség volt B2B beszélgetéseket is szervezni, ahol tevékenységi-, illetve érdeklődési kör szerint találhatták meg egymást a résztvevők.

Így a délutánra szervezett rövid kapcsolatépítő találkozók jó alapot adtak ahhoz, hogy a kötetlenebb programokon kibontakozzanak a szakmai megbeszélések.

– Az osztrákok kitettek magukért minden téren. Jól sikerült a networking vacsora, a megvalósult projekteket (épületeket) érdemes volt megtekinteni. Visszagondolva, Önöknek mi volt a leghasznosabb vagy legkellemesebb élmény?

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Bár a kapcsolatépítő, kooperációs beszélgetések megszervezése igen izgalmas volt, a kötetlen, spontán információáramlás a szünetekben illetve a kiránduláson sokkal intenzívebben működött.

Zagorácz Márk: Leghasznosabb élmény: számos prezentációt tartottam már a BIM-ről és a kutatásainkról, talán nem is eredménytelenül. Viszont nem voltam még olyan helyzetben, ahol 10 perc alatt kellett felkelteni az érdeklődést és “eladni“ a tudásunkat, mindenfajta segédanyag és illusztráció nélkül. Ezt a kommunikációs technikát mindenképp gyakorolni fogom a legközelebbi ilyen alkalom előtt!

Legkellemesebb élmény: nagyon precíz és összehangolt szervezés, kifogástalan ellátás, tartalmas szakmai kirándulás.

Dr. Borsos Ágnes: Nem emelném ki egy részét sem a konferenciának. Számunkra egészében egy nagyon hasznos tapasztalat volt, meghallgatva az előadásokat, a partnertalálkozót, a networking vacsorát és a kirándulást egyaránt, hiszen mindegyiknek az apropója a kapcsolatépítés volt, amit az osztrákok a jól megválasztott programokkal, helyszínekkel nagyon könnyűvé tettek, mert a kellemes légkör az inspiráló szituációk egyértelműen ösztönözték a beszélgetéseket és a kapcsolatépítéseket segítették.

– Azt kérte, legközelebb is értesítsem, ha hasonló programot szervezünk. Ezt vehetem úgy, hogy ajánlaná kollégáinak is?

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Feltétlen. Az új információk, ismeretanyagok nem közvetlenül a kutatásom szempontjából fontosak, mivel ahhoz csak áttételesen köthetők, viszont a Kar számára jelentős kapcsolatokat sikerült szerezni, és biztos vagyok benne, hogy ebből akár rövidebb távon profitálhat építészképzésünk, ami egy hasonló programon való részvétel hasznosságát kiemelten igazolja.

– Talán Önnek lehetett a legnehezebb a kétnapos elszakadás otthonról, miután nemrég született meg kisfia. Remélem, nem bánta meg, hogy így döntött!

Zagorácz Márk: Mondhatom, hogy alvás szempontjából edzésben voltam a sűrű programra! Valóban, egyrészről nagyon érdekelt a konferencia, másrészről viszont maradtam volna a 10 napos kisfiam mellett itthon. Végül feleségem támogatása és a viszonylag rövid távollét miatt a részvétel mellett döntöttem. Tapasztalatszerzés szempontjából egyértelműen nem bántam meg az utazást! Bízom benne, hogy a kialakított kapcsolatokból fakadó előnyök is igazolják majd döntésemet.

A szervezők munkáját itt is szeretném kiemelni: gyakorlatilag állandó internet kapcsolat állt rendelkezésre nem csak a konferencia, de az utazások ideje alatt is, így fél szemmel mindig tudtam követni, hogy mi történik itthon.

– Beszélne néhány szót kutatási témájáról? Úgy tűnt, értékes szakmai kapcsolat alakulhat ki egy svéd kollégával.

Dr. Borsos Ágnes: A kutatási területem a panellakások belsőépítészeti átszervezése, a panellakásokban rejlő lehetőségek bemutatása. Svédországban és Finnországban is épültek házgyári lakások, ezek az államok is ezen házak és lakások rehabilitációjával foglalkoznak, sok esetben náluk sem a bontás a cél, hanem hogy olcsó, élhető és jól működő lakásokat alakítsanak ki a mára elavult épületállományból. A svéd kollegával kialakult kapcsolat számomra azt a lehetőséget rejti magában, hogy az ezekben az országokban szerzett felújítási tapasztalatokat itthon hasznosítani tudjuk úgy, hogy leszűrve az tapasztalatokat helyspecifikus megoldásokat adunk a felmerülő problémákra.

– Magyar, finn, görög, svéd, és más potenciális partnerek. Reméljük, sikerrel járnak, és a PTE profitál az Önök aktivitásából!

Dr. Borsos Ágnes: Fontosnak tartjuk, hogy a piacon megjelenő innovatív megoldásokat be tudjuk mutatni az oktatásunkban, így biztosítva hallgatóink számára a piacképességet. A megismert partnerekben, forgalmazókban is ezt a potenciált látjuk.

Más külföldi egyetemek is részt vettek a konferencián, a velük történt kapcsolatfelvételek hallgató-, illetve oktatócserét és közös pályázati lehetőségeket is rejtenek magukban.

Ezeket a kapcsolatokat akár levelezéssel is ki lehetne építeni, de egy személyes találkozó nagyon sokat segít az információcserében és a lehetőségek gyors feltérképezésében. A tényleges partnerségi viszony kialakításához szükséges időt is jelentősen csökkenti a kölcsönösen megismert szándékok ismerete, így az együttműködések sikeresebbek és hatékonyabbak lehetnek a későbbiekben. Remélem, hogy erről hamarosan be is számolhatunk!

Szerző: Császár Gergely | 2014. június 10.

Forrás