Digitális építőipar 2017

Összefoglaló a 2017. november 28-29-én Kecskeméten első ízben megrendezésre került  Digitális építőipar konferenciáról.

A . A rendezvény 5 kiemelt célterülettel foglalkozott.

  • Geodéziai felmérés és geolokáció
  • Épületinformációs modellezés
  • Digitális együttműködés és mobilitás
  • A dolgok internete és fejlett felhő alapú adatelemzés
  • Jövőbemutató tervezés és kivitelezés

A rendezvény sokszínűségét mutatja, hogy mind tervezők, mind kivitelezők, mind pedig gyártók mutatták be digitalizációval szerzett tapasztalataikat.
Ezeknek a projekteknek fő jellemzője a BIM vagyis a digitális épületmodell egyre szélesebb körű alkalmazása volt.

A BIM módszer egy olyan tervezési elvet követ, ahol az épület tervezése során minden résztvevő egy épületmodellben, vagyis egy dokumentációban dolgozik. Az alapvetően 3D megoldásokra épülő eljárás lehetőséget ad arra, hogy az elkészült virtuális épületmodellen különböző szimulációkat, ütközésvizsgálatokat, elemzéseket végezzenek el még az építés megkezdése elött, például azért, hogy a kivitelezési problémákat csökkentsék, illetve az épületek energiafelhasználását optimalizálják.
Az épületmodellek alkalmasak különböző épületkomponensekkel kapcsolatos információk tárolására is. Az épületmodellek a geometriai (pl: egy bútor vagy gépészeti berendezés esetében szélesség, magasság és mélység) és egyéb – például létesítménygazdálkodási – adatok tárolására is alkalmasak, úgymint leltári-/gépszám, eszköz pontos típusa.
Ezért ezek az elkészült épületmodellek nem csak rajz file-ok, hanem adatbázisok is. A BIM file-okban lévő adatbázisok könnyen módosíthatók, az adatok könnyen kinyerhetőek, illetve az adatbázisokban lévő módosítások a rajzi dokumentációban is módosulnak. A BIM file-oknak ez a képessége teszi alkalmassá ezeket a létesítménygazdálkodási területen való használatra is.

A konferencián számos olyan beruházás került bemutatásra, ahol külön elvárás volt az épületinformációs modell alkalmazása, például a Liget Projekt kapcsán. De volt olyan tervező iroda, amely kifejezetten a pontosabb és gyorsabb tervezés miatt kezdte alkalmazni ezt a technológiát. Az előadók között felvonult a gyártó és kivitelező szektor is, ahol az épületmodelleket a pontos anyagkimutatások, a hibák kiszűrése és a gyártmánytervek gyors és pontos kialakítása miatt alkalmazzák.
Bemutatásra került számos példa, ahol az épületmodellekből származó adatokkal magát a gyártó gépeket vezérlik, például acélszerkezeti elemek gyártása során. A kivitelezési tapasztalatok azt mutatják, hogy a BIM technológiával készült organizációs és ütemezési tervek sokkal pontosabb képet adnak a megvalósításról már a kivitelezés előtti időszakban, mint azt a papír alapú dokumentációk korábban nyújtani tudták.

A konferencián külön előadás foglalkozott a Nagy-Britanniában az állami szektorban megfogalmazott elvárásokkal, ahol az épületmodellek alkalmazásától jelentős megtakarításokat várnak el a közszférában. Hosszú távú programot dolgoztak ki mind a technológia bevezetésére, mind annak adminisztratív hátterére, sztenderdizálására.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy számos nyitott kérdés van még az építőipari digitalizációs technológiák alkalmazásában, illetve az épületmodellek használatában, ilyen például a modellek részletezettségi szintjének pontos meghatározása. Ugyancsak napjaink egyik legfontosabb kérdése az épításgazdasági értékláncban – a megfelelő információáramlás hatékony biztosítása érdekében – a folyamatok és az információk sztenderdizálása. Ez különösen fontos feladat, mivel az értéklánc igen összetett, nagyon sok résztvevős folyamat.

A létesítménygazdálkodás, a létestíménygazdálkodási ipar is nyertese lehet a gyorsan fejlődő digitalizációs folyamatnak. A jövő nagy kihívása az, hogy a digitális értéklánc szereplői sztenderdizált módon át tudják-e alakítani úgy a folyamatokat, hogy az valamennyi szereplő számára előnyös legyen. Egy ideális folyamatban az értéklánc szereplői együttesen határozzák meg elvárásaikat a tervezett épülettel szemben. A folyamatokat pedig úgy alakítják ki, hogy azokban a lehető legkevesebb információvesztés, feleslegesen bonyolult tevékenység legyen. A hagyományos értékláncokkal szemben a láncszemek között – pl. tervezés-kivitelezés, kivitelezés-használat – a legkevesebb információ vesszen el, melyet a láncszem következő tagjának újra meg kell alkotnia, idő és pénz veszteség árán. Ezeknek a folyamatoknak a LEAN alapelvek használatával tűnnek optimalizálhatónak, ahol a cél a folyamatokban lévő veszteségek kiküszöbölése.

A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség is képviseltette magát a konferencián saját előadásával. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa a létesítménygazdálkodási szerepét a digitális értékláncban,  kihangsúlyozza, mivel tud hozzájárulni az értéklánchoz.

A hagyományteremtőnek szánt konferencia sikere jól mutatja, hogy a digitalizáció témája élénk érdeklődésre tart számot a szakemberek körében.

A létesítménygazdálkodás szerepe az építésgazdaság digitális értékláncában  – Az elhangzott előadás Powerpoint diái itt tekinhetők meg.

Bedő Gergely

Forrás