Informatikai kerekasztal a BIM használatáról

Rákapni a BIM ízére

A Building Information Modeling (BIM) előnyeit szinte mindenki elismeri, ennek ellenére lassan terjed a használata. Kerekasztal beszélgetésünkön arról kérdeztük vendégeinket, hogy ki és mit tehetne azért, hogy a beruházók, tervezők, kivitelezők és épületfenntartók szélesebb körben alkalmazzák a BIM-et. Beszélgetőpartnereink: Dr. Stocker György, a Magyar BIM Épületinformációs Szövetség elnöke és a BME Építőmérnöki Karának docense, Kiss Károly, a VARINEX Zt. építőmérnöki alkalmazásokért felelős rendszermérnöke, Sabathiel Balázs, a HungaroCAD Kft. cégvezetője és Eördögh Imre, az Autodesk építészeti, építőmérnöki és térinformatikai megoldásokért felelős vezetője.

Miért szabotálja a magyar mérnöktársadalom a BIM használatát?

– Dr. Stocker György: nem egészen helytálló a szabotálás kifejezés, hiszen a statikusok és az épületgépészek már régóta terveznek BIM-közeli megoldásokkal, és úgy látom, elkerülhetetlen lesz, hogy a többi szakág is bevezesse ezt a technológiát. Az épületeink egyre bonyolultabbak, olyan létesítmények születnek, amelyek számítógépes feldolgozás nélkül rendkívül körülményesen lennének tervszerűen megalkothatók, kivitelezhetőek. Klasszikus budapesti példa erre a Bálna épülete, nemzetközi viszonylatban pedig magasházak, illetve a Zaha Hadid fémjelezte irányvonal az, ami olyan szintű szakágak közötti összefogást igényel, amely a BIM nélkül nehezen képzelhető el. A kívánatos állapot az lenne, hogy ne csupán a BIM egyes elemeit kiragadva dolgoznánk, hanem rendszerszinten alkalmaznánk azt. Ehhez az is szükséges, hogy a megbízó nagyon világos útmutatást adjon arra vonatkozóan, hogy mire szeretné ezt a technológiát alkalmazni, illetve mit akar kinyerni a tervanyagból. Potenciálisan számtalan dolog kerülhet szóba: ütközésvizsgálat, ütemterv, költségvetés, üzemeltetés, de erről a megrendelői oldal nagyon keveset tud.

A megbízók nem látják át, hogy ez nekik mire jó?

– Dr. S. Gy.: Így van, még a megrendelői oldal sem tud túl sokat arról, hogy milyen előnyei származhatnak a BIM-ből. Láttam egy tájékoztató anyagot, amely kifejezetten a megbízóknak szólóan sorolta fel tételesen, hogy milyen előnyei származhatnak abból, ha bevezetik. Egy hasonló, például az ingatlanfejlesztőknek szóló kezdeményezésnek itthon is lenne értelme. Azt is gátló tényezőnek látom, hogy BIM technológia használatához szükséges egy nagyon komoly építési tapasztalat, amivel a fiatalok nyilvánvalóan nem rendelkeznek. Az idősebbeknek – ebben a kontextusban a negyven felettieket sorolom ide – megvan a kellő rutinjuk, viszont jellemzően nem olyan jók az informatikában. A BIM használatához valójában informatikus-mérnökökre lenne szükség. És még egy fontos dolog: a BIM-ben dolgozó tervezők nem tudnak szelektálni a tekintetben, hogy mit is ábrázoljanak a tervben. Nemrégiben egy engedélyezési terv üvegfelületeit vizsgáltam, és azt láttam, hogy a kolléga a nyílászárókra vonatkozóan a gyártmánytervi csomópontokat tette közzé. Ettől lett a terv oly hatalmas elektronikus állomány. Ez adott esetben – egy kiviteli terv értelmezésekor – a helyszínen dolgozó építésvezető számára kezelhetetlenül nagy állományt jelent, aki ilyen esetben inkább félreteszi a tabletet. Aki adatokat visz fel a BIM-be, annak meg kell tanulnia, hogy az egyes tervfázisokban mit és hogyan tegyen közzé.

1

Ha a várható megtakarítást nézzük, a beruházók a leginkább érdekeltek. Tőlük kellene érkezni a komolyabb ösztönzésnek?

– Eördögh Imre: A megrendelők gyors, olcsó és jó munkát akarnak, a tervek egyre részletgazdagabbak, ezért a BIM bevezetése a beruházói oldalon megkerülhetetlen lesz. A másik fontos ösztönző a szakágak együttműködése: a tervezők különböző rendszereket használnak, a statikus AutoCAD-del dolgozik, az épületgépész pl. Revit MEP-ben, a lebutított fájlokat DWG-ben vagy IFC-formátumban, e-mailben küldik egymásnak, ami óhatatlanul adatvesztéssel jár. Azután mindenki felépíti a saját 3D modelljét, és abból nyeri ki az adatokat, de így nagyon sok a redundáns munka. A BIM-ben egyetlen 3D modellt használ minden érintett, ami nagyban megkönnyíti az együttműködést, valamint például az egyes szimulációk, ütközésvizsgálatok és analízisek elvégzését is, segítve a későbbi fenntartható, gazdaságos üzemeltetést.

– Kiss Károly: Izgalmas kérdés, hogy honnan jön az igény a BIM-filozófia iránt. 2014-ben a McGraw Hill Construction nevű kivitelező 1500, építőiparban érdekelt cég bevonásával végzett felmérést az USÁ-ban és Nagy-Britanniában. A tervezők 90 százaléka azt válaszolta, hogy függetlenül attól, hogy kéri-e ezt a megrendelő, valamilyen szinten már használják a BIM-megoldásokat. A kivitelezők 60-70 százaléka elvárja ezt a tervezőktől, mert látja az előnyeit a mennyiségszámítás, az ütemezés, a hibák megelőzése terén.

– Sabathiel Balázs: Érdemes demisztifikálni a BIM-et. Nem olyan radikális váltás, mint amit sokan gondolnak róla. Nem arról van szó, hogy tegnap még papíron terveztünk, holnaptól pedig már digitális eszközökkel kell dolgoznunk. Amikor a szakma átállt a szabadkézi rajzról a digitális 2D-re, majd a 3D-re, az sem egyik napról másikra történt. A BIM bevezetése hosszú folyamat, fokozatokkal. Az Európában élenjáró Egyesült Királyságban is három lépcsőben, hosszú évekre széthúzva vezetik be a közbeszerzési projekteknél. Több évbe telt, amíg az ottani mérnöktársadalom felkészült az első szintre. Évek mentek el, amíg a másodikra jutottak, és még hosszabb periódus lesz, amíg harmadik szintre érnek. Nem egyik napról a másikra kell tehát gyökeresen megváltoztatni a tervezési módszereinket.

2

Mit mondanak a mérnökök, őket mi akadályozza a BIM-használatában?

– K. K.: Mélyépítési területen dolgozom, itt a legnagyobb problémát a kommunikáció jelenti. A tervezés során csak a legritkább esetben dolgoznak egy cégen belül az egyes szakágak tervezői. A problémák akkor kezdődnek, amikor az alvállalkozóknak adatokat kellene adni. Sokan nem akarják EOV-helyesen átadni a terveket, esetenként le is butítják a fájlokat. Az egyes cégektől érkező adatok értelmezése, összefésülése rengeteg időt és energiát emészt fel, ezért gondolom azt, hogy a BIM kommunikációt javító eszköz is. Lehetne az a hazai 1-es BIM-szint, hogy ha én elkészítek valamit, akkor vállalom, hogy nem kezdem el visszabutítani, a léptékeket megváltoztatni. Meg kellene tanulni azt is, hogy mit kell beletenni egy modellbe, milyen információk segíthetnek a társtervezőknek. Egységesíteni kell az egyes résztervek formátumait, hogy ez egy ütközésvizsgálatnál ne legyen akadály. Maradva a szűkebb szakmánál: annak vizsgálata, hogy „elviszi-e” a gázvezeték a szennyvízcsatornát, a terepen sokkal drágább és időrablóbb procedúra, mint tervszinten.

Ha valaki megismerte az egyik megrendelő BIM-elvárásait, azt tudja hasznosítani a másik beruházó projektjénél?

– S. B.: Az alapelvek megegyeznek, de más követelményrendszer érvényes egy autóipari beszállítónál, egy irodaépületnél vagy egy infrastruktúra projektnél.

– Dr. S. Gy.: A kormány elvileg 2016-os határidővel rendelte el a BIM-technológia használatát, de nem rendelt hozzá sem anyagi forrásokat, sem szabályzórendszert. A magyarországi szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület alkotja meg, és van is egy BIM-mel foglalkozó testületük, amelynek az a feladata, hogy az Európai Szabványügyi Testülettel párhuzamosan létrehozzon egy egységes elképzelést. Nagy-Britannia, Ausztria már készen van a feladattal, nálunk kell még néhány év ennek megalkotásához.

A rendszerváltásnál szétestek a nagy, univerzális tervező vállalatok, a szakma atomjaira hullott. A szakágak közötti egyeztetés sokkal nehézkesebbé vált. A BIM orvosolhatja ezt a problémát?

– K.K.: A technológia adott, de az egyeztetés nem ezen múlik. Pontosan kell rajzolni, és sűrűn egyeztetni. Hiába áll rendelkezésre a technológia, ha olyan adatokat viszek be, amit nem kellő gondossággal állítottam elő. Ha egy összecsapott rajzom van, mindegy, hogy e-mailben vagy a BIM-en keresztül osztom meg. Az adatértéke ugyanannyi.

– Dr. S. Gy.: Itt kezdődik a baj. Amíg hagyományos módszerrel rajzoltunk – mondjuk ’89-’90-ig –, a tervanyag véglegesítéséhez én, mint építész odahívtam a statikust, a gépészt, és a pauszrajz felett átbeszéltük a tervezési kérdéseket. A 2D korában mindenki rájött, hogy milyen kényelmes kilőni az éterbe az anyagot, de ezzel a kommunikáció egy része is elveszett. Kicsit kényelmesen mindenki azt gondolta, hogy majd a társtervező értelmezi a terveimet, és megtalálja, hogy mit változtattam, még akkor is, ha be sem felhőztem. Láttam olyan esetet, amikor a helyszínen ki is vágták a födémből a felhőformát, hiszen rajta volt a rajzon…Az elektronikus világ elkényelmesítette az embereket, és most feltaláltuk a spanyolviaszt: mégis csak le kell ülni, és egyeztetni. A térbeli modell meglététől függetlenül a kommunikáció, a személyes kapcsolat nagyon fontos.

Mekkora terhet jelent egy néhány fős tervező cégnek a BIM-használatához szükséges szoftverek beszerzése?

– K.K.: Én nem hiszem, hogy ez problémát jelentene. Több olyan egyfős partnercégünk van, amelyek korszerű alkalmazásokkal dolgoznak. Ha van munka, és van min dolgozni, akkor ez egy gyorsan megtérülő befektetés. Ha nincs mire használni, akkor persze nagyon drága dolog.

– Dr. S. Gy.: Egy kicsit tamáskodnék. Ahhoz, hogy az általam használt szoftver legújabb változatát telepíteni tudjam, le kellett cserélnem a gépparkot, korszerűsítenem kell azt. Egy kisvállalkozásnak ez jelentős anyagi teher, amit a megrendelő nyilván nem fog kifizetni. A másik nagy gond pedig az örökös frissítések témája. Hihetetlenül felgyorsult a különböző tervezési programok fejlesztése, amit követni kell, és ez komoly anyagi erőforrást igényel. Egy gondolat erejéig kitérnék azonban egy különös, létező jelenségre, mely ugyanakkor egy új kérdést generál. A 2D korszakban a DWG fájlok kiadása nagyon nehezen ment, szinte fájt az érintetteknek. Könyörögni kellett a társtervezőnek, hogy osszák meg a terveiket a végleges dokumentálás során. Én a magam részéről mindig átadtam a terveimet, hiszen mit tudnak lemásolni belőle, az épület esztétikáját? Ebből adódóan felül kell írni a szerzői jogokra vonatkozó kérdéseket. Tisztázandó ugyanakkor, hogy kié lesz a BIM-modell szerzői joga. Az egyik megoldás, hogy a tervezők önállóan felállítanak egy szervezetet, és BIM-manager segítségével állítják fel a BIM-modellt. Nehezebb eset, amikor a már elkészült tervekből utólag készítenek BIM-modellt.

– E. I.: Sokszor tapasztalom, hogy éppen azok, akik nagyon kényesek a szerzői jogokra, minden skrupulus nélkül használnak feltört szoftvereket.

– S. B.: Tanúja voltam olyan esetnek, amikor egy műemléki felújításnál a tervező elkészítette a BIM-modellt a saját terveiről, de a módosításokkal – pl. gépészeti felújítás – már nem őt bízták meg. Az ő munkája adta az alapot, ki is fizették érte, de ez a metódust szerintem nagyon rövid időn belül felülírja az élet. A digitális adatgyűjtéssel – lézer szkennerek – sokkal pontosabb és valóban az aktuális állapotot mutató pontfelhős 3D modell készíthető, ami előrevetíti azt is, hogy például a régi épületek szerzői jogával kapcsolatos problémák rövid időn belül okafogyottá válnak.

– E. I.: A kezdeti beruházások sokszor gondot jelentenek egy cég életében, de az Autodesknél bevezetett szoftverbérleti konstrukció jelentősen csökkentheti ezeket az összegeket, és ráadásul mindig a legfrissebb verziót lehet elérni.

Egyrészről tehát a piac ki fogja kényszeríteni a BIM használatát, másrészt nem ártana egy felső kényszerítő erő, amely megalkotná a kereteket?

– S. B.: Az állami szerepvállalásnak azért lenne értelme, mert a BIM-nek komoly nemzetgazdasági haszna lehet. Az Egyesült Királyságban is azért vezették be a BIM-szabványt, mert kiszámolták, hogy a közbeszerzési projekteknél komoly megtakarítás érhető el. A statisztikákból látszik, hogy a közbeszerzési munkák az egész világon túllépik a határidőket és a költségkeretet is. Ez nem magyar sajátosság. A britek azt a célt tűzték ki, hogy a közbeszerzési projekteknél 20 százalékos költségcsökkenést és ugyanekkora mértékű károsanyag-kibocsátás mérséklést érjenek el.

– E. I.: A piaci erők is ebbe az irányba terelik a résztvevőket. Az említett komplexitásra jó példa a 632 méter magas, 128 emeletes, csavart formájú Shanghai Tower. A BIM-es munkakörnyezet tette lehetővé, hogy a 19 ezer különböző méretű üvegtáblából álló homlokzat megtervezhető és megvalósítható legyen. Szintén a BIM-nek köszönhető, hogy az épülethez 70 ezer tonna acélt használtak fel úgy, hogy mindössze 2 tonna volt a hulladék, ami páratlanul jó arány. Ezen túlmenően a szélterhelés- és földrengésvizsgálatoknál is alkalmazták a BIM-es megoldásokat, és csak ezen a téren 50 millió dollárt spóroltak.

– K.K.: Ha beruházóként elvárom a pontosságot, a minőséget, a határidők betartását, és nem engedem meg a pluszköltségek elszámolását, akkor a kivitelezőnek is rá kell ébrednie, hogy a BIM-mel sokkal inkább kézben tarthatja az építkezés valamennyi részletét.

3

Sikertörténet lesz Magyarországon a BIM?

– S. B.: Azok a cégek, akik a piacon piacvezetők szeretnének lenni, maximálisan ki fogják használni az új eszközök kínálta lehetőségeket. Láttam olyan hídterveket, amelyhez szoftverfejlesztőket kellett felvenni, ugyanis korábban lehetetlennek tartott alkotást akartak létrehozni. Dinamikus számítási modellel számolták ki a magasságilag és nyomvonalát tekintve is íves hídszerkezet csavart, rácsos tartószerkezetét. A rácsszerkezet csomópontjait is a szoftver kalkulálta ki annak megfelelően, hogy a tervezők hova tették a támaszközöket. Ez csak a legújabb technológiákkal volt lehetséges. Én akkor vagyok igazán optimista, amikor azt látom, hogy a mi partnereink is azok. Úgy látom, hogy sorra jelennek meg azok a cégek, amelyek már túl vannak az első sikeres BIM-munkájukon, látják az előnyeit, és most azon dolgoznak, hogy optimalizálják a használatát. Akik időben elkezdték bevezetni, azok versenyelőnyre tettek szert, és hosszabb távon is ők lesznek a sikeresek. De azoknak sem kell megijedniük, akik most vágnak bele: lehet, hogy az első évben csak egy BIM-projektjük lesz, de a nagyok is így kezdték. Az észak-amerikai cégek élmezőnye most tart ott, hogy a munkáik 80 százalékát végzik BIM-es környezetben. A hazai előrelépéshez fontos lenne, hogy a szakma – a Mérnökkamara vagy a kormányzat bevonásával –, tisztázza, egységesítse az alapfogalmakat.

– Dr. S. Gy: A családi házakat nyilván továbbra sem BIM-es környezetben fogják létrehozni, de egy bizonyos volumen felett elkerülhetetlen lesz a bevezetése. Annak érdekében, hogy ez egy sikeres és örömteli folyamat legyen, a Mérnök Újság olvasóinak segítségét kérem. Alakítsunk ki együtt egységes álláspontot a BIM-használatával kapcsolatban! A szoftveres cégektől azt várom el, hogy a szoftverek képesek legyenek egymással kommunikálni. A kivitelezőknek és az üzemeltetőknek pedig azt üzenem, hogy óriási haszon rejlik számukra a BIM-ben. Ahhoz, hogy ezt a rengeteg lehetőséget kiaknázhassák, együtt kell működnünk.

– E. I.: Már csak „hivatalból” is optimista vagyok, hiszen az Autodesk már az ezredforduló óta foglalkozik a BIM-mel, és azóta jelentős fejlődést ért el ezen a téren is. Valamennyi szakág számára kínálunk szoftveres megoldásokat, az építészeknek a Revit Architecture, szerkezettervezőknek a Revit Structure, épületgépészeknek a Revit MEP és építőmérnököknek a Civil 3D szoftvert. A BIM-bevezetése valóban nem egyszerű dolog, de egyre többen érzik, hogy nélküle veszítenek a versenyképességükből. Ezt áthidalandó, érdemes egy BIM pilot-projekttel kezdeni, közben folytatva a többi munkát az addig megszokott módszerekkel.

– K.K.: Én is optimista vagyok, ugyanakkor realista is. Még a fülembe cseng két mondat, amit partnercégek képviselőitől hallottam. Az első esetben arra panaszkodtak, hogy a BIM-ben túl precízen kell dolgozni, a másikban pedig azt tették szóvá, hogy az így készülő munka túlságosan is kontrollálható. Van tehát ellenállás, de egyetértek azzal, hogy ha egy cég ráébred az előnyökre, akkor rá fognak kapni az ízére. Ennek az íznek pedig pénz a neve. A BIM-es átállásnál nem az eszközhasználat megváltoztatása a legnehezebb, hanem a gondolkodásé. Mindenit arra kérek, hogy amellett, hogy legyen igényes a saját munkájára, becsülje meg a másik szakág tervezőjét, és kommunikáljanak egymással. Meglesz az eredménye.

Forrás: Rozsnyai Gábor / Mérnök Újság 2016/3-4.

Rákapni a BIM ízére

A Building Information Modeling (BIM) előnyeit szinte mindenki elismeri, ennek ellenére lassan terjed a használata. Kerekasztal beszélgetésünkön arról kérdeztük vendégeinket, hogy ki és mit tehetne azért, hogy a beruházók, tervezők, kivitelezők és épületfenntartók szélesebb körben alkalmazzák a BIM-et. Beszélgetőpartnereink: Dr. Stocker György, a Magyar BIM Épületinformációs Szövetség elnöke és a BME Építőmérnöki Karának docense, Kiss Károly, a VARINEX Zt. építőmérnöki alkalmazásokért felelős rendszermérnöke, Sabathiel Balázs, a HungaroCAD Kft. cégvezetője és Eördögh Imre, az Autodesk építészeti, építőmérnöki és térinformatikai megoldásokért felelős vezetője.

Miért szabotálja a magyar mérnöktársadalom a BIM használatát?

– Dr. Stocker György: nem egészen helytálló a szabotálás kifejezés, hiszen a statikusok és az épületgépészek már régóta terveznek BIM-közeli megoldásokkal, és úgy látom, elkerülhetetlen lesz, hogy a többi szakág is bevezesse ezt a technológiát. Az épületeink egyre bonyolultabbak, olyan létesítmények születnek, amelyek számítógépes feldolgozás nélkül rendkívül körülményesen lennének tervszerűen megalkothatók, kivitelezhetőek. Klasszikus budapesti példa erre a Bálna épülete, nemzetközi viszonylatban pedig magasházak, illetve a Zaha Hadid fémjelezte irányvonal az, ami olyan szintű szakágak közötti összefogást igényel, amely a BIM nélkül nehezen képzelhető el. A kívánatos állapot az lenne, hogy ne csupán a BIM egyes elemeit kiragadva dolgoznánk, hanem rendszerszinten alkalmaznánk azt. Ehhez az is szükséges, hogy a megbízó nagyon világos útmutatást adjon arra vonatkozóan, hogy mire szeretné ezt a technológiát alkalmazni, illetve mit akar kinyerni a tervanyagból. Potenciálisan számtalan dolog kerülhet szóba: ütközésvizsgálat, ütemterv, költségvetés, üzemeltetés, de erről a megrendelői oldal nagyon keveset tud.

A megbízók nem látják át, hogy ez nekik mire jó?

– Dr. S. Gy.: Így van, még a megrendelői oldal sem tud túl sokat arról, hogy milyen előnyei származhatnak a BIM-ből. Láttam egy tájékoztató anyagot, amely kifejezetten a megbízóknak szólóan sorolta fel tételesen, hogy milyen előnyei származhatnak abból, ha bevezetik. Egy hasonló, például az ingatlanfejlesztőknek szóló kezdeményezésnek itthon is lenne értelme. Azt is gátló tényezőnek látom, hogy BIM technológia használatához szükséges egy nagyon komoly építési tapasztalat, amivel a fiatalok nyilvánvalóan nem rendelkeznek. Az idősebbeknek – ebben a kontextusban a negyven felettieket sorolom ide – megvan a kellő rutinjuk, viszont jellemzően nem olyan jók az informatikában. A BIM használatához valójában informatikus-mérnökökre lenne szükség. És még egy fontos dolog: a BIM-ben dolgozó tervezők nem tudnak szelektálni a tekintetben, hogy mit is ábrázoljanak a tervben. Nemrégiben egy engedélyezési terv üvegfelületeit vizsgáltam, és azt láttam, hogy a kolléga a nyílászárókra vonatkozóan a gyártmánytervi csomópontokat tette közzé. Ettől lett a terv oly hatalmas elektronikus állomány. Ez adott esetben – egy kiviteli terv értelmezésekor – a helyszínen dolgozó építésvezető számára kezelhetetlenül nagy állományt jelent, aki ilyen esetben inkább félreteszi a tabletet. Aki adatokat visz fel a BIM-be, annak meg kell tanulnia, hogy az egyes tervfázisokban mit és hogyan tegyen közzé.

1

Ha a várható megtakarítást nézzük, a beruházók a leginkább érdekeltek. Tőlük kellene érkezni a komolyabb ösztönzésnek?

– Eördögh Imre: A megrendelők gyors, olcsó és jó munkát akarnak, a tervek egyre részletgazdagabbak, ezért a BIM bevezetése a beruházói oldalon megkerülhetetlen lesz. A másik fontos ösztönző a szakágak együttműködése: a tervezők különböző rendszereket használnak, a statikus AutoCAD-del dolgozik, az épületgépész pl. Revit MEP-ben, a lebutított fájlokat DWG-ben vagy IFC-formátumban, e-mailben küldik egymásnak, ami óhatatlanul adatvesztéssel jár. Azután mindenki felépíti a saját 3D modelljét, és abból nyeri ki az adatokat, de így nagyon sok a redundáns munka. A BIM-ben egyetlen 3D modellt használ minden érintett, ami nagyban megkönnyíti az együttműködést, valamint például az egyes szimulációk, ütközésvizsgálatok és analízisek elvégzését is, segítve a későbbi fenntartható, gazdaságos üzemeltetést.

– Kiss Károly: Izgalmas kérdés, hogy honnan jön az igény a BIM-filozófia iránt. 2014-ben a McGraw Hill Construction nevű kivitelező 1500, építőiparban érdekelt cég bevonásával végzett felmérést az USÁ-ban és Nagy-Britanniában. A tervezők 90 százaléka azt válaszolta, hogy függetlenül attól, hogy kéri-e ezt a megrendelő, valamilyen szinten már használják a BIM-megoldásokat. A kivitelezők 60-70 százaléka elvárja ezt a tervezőktől, mert látja az előnyeit a mennyiségszámítás, az ütemezés, a hibák megelőzése terén.

– Sabathiel Balázs: Érdemes demisztifikálni a BIM-et. Nem olyan radikális váltás, mint amit sokan gondolnak róla. Nem arról van szó, hogy tegnap még papíron terveztünk, holnaptól pedig már digitális eszközökkel kell dolgoznunk. Amikor a szakma átállt a szabadkézi rajzról a digitális 2D-re, majd a 3D-re, az sem egyik napról másikra történt. A BIM bevezetése hosszú folyamat, fokozatokkal. Az Európában élenjáró Egyesült Királyságban is három lépcsőben, hosszú évekre széthúzva vezetik be a közbeszerzési projekteknél. Több évbe telt, amíg az ottani mérnöktársadalom felkészült az első szintre. Évek mentek el, amíg a másodikra jutottak, és még hosszabb periódus lesz, amíg harmadik szintre érnek. Nem egyik napról a másikra kell tehát gyökeresen megváltoztatni a tervezési módszereinket.

2

Mit mondanak a mérnökök, őket mi akadályozza a BIM-használatában?

– K. K.: Mélyépítési területen dolgozom, itt a legnagyobb problémát a kommunikáció jelenti. A tervezés során csak a legritkább esetben dolgoznak egy cégen belül az egyes szakágak tervezői. A problémák akkor kezdődnek, amikor az alvállalkozóknak adatokat kellene adni. Sokan nem akarják EOV-helyesen átadni a terveket, esetenként le is butítják a fájlokat. Az egyes cégektől érkező adatok értelmezése, összefésülése rengeteg időt és energiát emészt fel, ezért gondolom azt, hogy a BIM kommunikációt javító eszköz is. Lehetne az a hazai 1-es BIM-szint, hogy ha én elkészítek valamit, akkor vállalom, hogy nem kezdem el visszabutítani, a léptékeket megváltoztatni. Meg kellene tanulni azt is, hogy mit kell beletenni egy modellbe, milyen információk segíthetnek a társtervezőknek. Egységesíteni kell az egyes résztervek formátumait, hogy ez egy ütközésvizsgálatnál ne legyen akadály. Maradva a szűkebb szakmánál: annak vizsgálata, hogy „elviszi-e” a gázvezeték a szennyvízcsatornát, a terepen sokkal drágább és időrablóbb procedúra, mint tervszinten.

Ha valaki megismerte az egyik megrendelő BIM-elvárásait, azt tudja hasznosítani a másik beruházó projektjénél?

– S. B.: Az alapelvek megegyeznek, de más követelményrendszer érvényes egy autóipari beszállítónál, egy irodaépületnél vagy egy infrastruktúra projektnél.

– Dr. S. Gy.: A kormány elvileg 2016-os határidővel rendelte el a BIM-technológia használatát, de nem rendelt hozzá sem anyagi forrásokat, sem szabályzórendszert. A magyarországi szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület alkotja meg, és van is egy BIM-mel foglalkozó testületük, amelynek az a feladata, hogy az Európai Szabványügyi Testülettel párhuzamosan létrehozzon egy egységes elképzelést. Nagy-Britannia, Ausztria már készen van a feladattal, nálunk kell még néhány év ennek megalkotásához.

A rendszerváltásnál szétestek a nagy, univerzális tervező vállalatok, a szakma atomjaira hullott. A szakágak közötti egyeztetés sokkal nehézkesebbé vált. A BIM orvosolhatja ezt a problémát?

– K.K.: A technológia adott, de az egyeztetés nem ezen múlik. Pontosan kell rajzolni, és sűrűn egyeztetni. Hiába áll rendelkezésre a technológia, ha olyan adatokat viszek be, amit nem kellő gondossággal állítottam elő. Ha egy összecsapott rajzom van, mindegy, hogy e-mailben vagy a BIM-en keresztül osztom meg. Az adatértéke ugyanannyi.

– Dr. S. Gy.: Itt kezdődik a baj. Amíg hagyományos módszerrel rajzoltunk – mondjuk ’89-’90-ig –, a tervanyag véglegesítéséhez én, mint építész odahívtam a statikust, a gépészt, és a pauszrajz felett átbeszéltük a tervezési kérdéseket. A 2D korában mindenki rájött, hogy milyen kényelmes kilőni az éterbe az anyagot, de ezzel a kommunikáció egy része is elveszett. Kicsit kényelmesen mindenki azt gondolta, hogy majd a társtervező értelmezi a terveimet, és megtalálja, hogy mit változtattam, még akkor is, ha be sem felhőztem. Láttam olyan esetet, amikor a helyszínen ki is vágták a födémből a felhőformát, hiszen rajta volt a rajzon…Az elektronikus világ elkényelmesítette az embereket, és most feltaláltuk a spanyolviaszt: mégis csak le kell ülni, és egyeztetni. A térbeli modell meglététől függetlenül a kommunikáció, a személyes kapcsolat nagyon fontos.

Mekkora terhet jelent egy néhány fős tervező cégnek a BIM-használatához szükséges szoftverek beszerzése?

– K.K.: Én nem hiszem, hogy ez problémát jelentene. Több olyan egyfős partnercégünk van, amelyek korszerű alkalmazásokkal dolgoznak. Ha van munka, és van min dolgozni, akkor ez egy gyorsan megtérülő befektetés. Ha nincs mire használni, akkor persze nagyon drága dolog.

– Dr. S. Gy.: Egy kicsit tamáskodnék. Ahhoz, hogy az általam használt szoftver legújabb változatát telepíteni tudjam, le kellett cserélnem a gépparkot, korszerűsítenem kell azt. Egy kisvállalkozásnak ez jelentős anyagi teher, amit a megrendelő nyilván nem fog kifizetni. A másik nagy gond pedig az örökös frissítések témája. Hihetetlenül felgyorsult a különböző tervezési programok fejlesztése, amit követni kell, és ez komoly anyagi erőforrást igényel. Egy gondolat erejéig kitérnék azonban egy különös, létező jelenségre, mely ugyanakkor egy új kérdést generál. A 2D korszakban a DWG fájlok kiadása nagyon nehezen ment, szinte fájt az érintetteknek. Könyörögni kellett a társtervezőnek, hogy osszák meg a terveiket a végleges dokumentálás során. Én a magam részéről mindig átadtam a terveimet, hiszen mit tudnak lemásolni belőle, az épület esztétikáját? Ebből adódóan felül kell írni a szerzői jogokra vonatkozó kérdéseket. Tisztázandó ugyanakkor, hogy kié lesz a BIM-modell szerzői joga. Az egyik megoldás, hogy a tervezők önállóan felállítanak egy szervezetet, és BIM-manager segítségével állítják fel a BIM-modellt. Nehezebb eset, amikor a már elkészült tervekből utólag készítenek BIM-modellt.

– E. I.: Sokszor tapasztalom, hogy éppen azok, akik nagyon kényesek a szerzői jogokra, minden skrupulus nélkül használnak feltört szoftvereket.

– S. B.: Tanúja voltam olyan esetnek, amikor egy műemléki felújításnál a tervező elkészítette a BIM-modellt a saját terveiről, de a módosításokkal – pl. gépészeti felújítás – már nem őt bízták meg. Az ő munkája adta az alapot, ki is fizették érte, de ez a metódust szerintem nagyon rövid időn belül felülírja az élet. A digitális adatgyűjtéssel – lézer szkennerek – sokkal pontosabb és valóban az aktuális állapotot mutató pontfelhős 3D modell készíthető, ami előrevetíti azt is, hogy például a régi épületek szerzői jogával kapcsolatos problémák rövid időn belül okafogyottá válnak.

– E. I.: A kezdeti beruházások sokszor gondot jelentenek egy cég életében, de az Autodesknél bevezetett szoftverbérleti konstrukció jelentősen csökkentheti ezeket az összegeket, és ráadásul mindig a legfrissebb verziót lehet elérni.

Egyrészről tehát a piac ki fogja kényszeríteni a BIM használatát, másrészt nem ártana egy felső kényszerítő erő, amely megalkotná a kereteket?

– S. B.: Az állami szerepvállalásnak azért lenne értelme, mert a BIM-nek komoly nemzetgazdasági haszna lehet. Az Egyesült Királyságban is azért vezették be a BIM-szabványt, mert kiszámolták, hogy a közbeszerzési projekteknél komoly megtakarítás érhető el. A statisztikákból látszik, hogy a közbeszerzési munkák az egész világon túllépik a határidőket és a költségkeretet is. Ez nem magyar sajátosság. A britek azt a célt tűzték ki, hogy a közbeszerzési projekteknél 20 százalékos költségcsökkenést és ugyanekkora mértékű károsanyag-kibocsátás mérséklést érjenek el.

– E. I.: A piaci erők is ebbe az irányba terelik a résztvevőket. Az említett komplexitásra jó példa a 632 méter magas, 128 emeletes, csavart formájú Shanghai Tower. A BIM-es munkakörnyezet tette lehetővé, hogy a 19 ezer különböző méretű üvegtáblából álló homlokzat megtervezhető és megvalósítható legyen. Szintén a BIM-nek köszönhető, hogy az épülethez 70 ezer tonna acélt használtak fel úgy, hogy mindössze 2 tonna volt a hulladék, ami páratlanul jó arány. Ezen túlmenően a szélterhelés- és földrengésvizsgálatoknál is alkalmazták a BIM-es megoldásokat, és csak ezen a téren 50 millió dollárt spóroltak.

– K.K.: Ha beruházóként elvárom a pontosságot, a minőséget, a határidők betartását, és nem engedem meg a pluszköltségek elszámolását, akkor a kivitelezőnek is rá kell ébrednie, hogy a BIM-mel sokkal inkább kézben tarthatja az építkezés valamennyi részletét.

3

Sikertörténet lesz Magyarországon a BIM?

– S. B.: Azok a cégek, akik a piacon piacvezetők szeretnének lenni, maximálisan ki fogják használni az új eszközök kínálta lehetőségeket. Láttam olyan hídterveket, amelyhez szoftverfejlesztőket kellett felvenni, ugyanis korábban lehetetlennek tartott alkotást akartak létrehozni. Dinamikus számítási modellel számolták ki a magasságilag és nyomvonalát tekintve is íves hídszerkezet csavart, rácsos tartószerkezetét. A rácsszerkezet csomópontjait is a szoftver kalkulálta ki annak megfelelően, hogy a tervezők hova tették a támaszközöket. Ez csak a legújabb technológiákkal volt lehetséges. Én akkor vagyok igazán optimista, amikor azt látom, hogy a mi partnereink is azok. Úgy látom, hogy sorra jelennek meg azok a cégek, amelyek már túl vannak az első sikeres BIM-munkájukon, látják az előnyeit, és most azon dolgoznak, hogy optimalizálják a használatát. Akik időben elkezdték bevezetni, azok versenyelőnyre tettek szert, és hosszabb távon is ők lesznek a sikeresek. De azoknak sem kell megijedniük, akik most vágnak bele: lehet, hogy az első évben csak egy BIM-projektjük lesz, de a nagyok is így kezdték. Az észak-amerikai cégek élmezőnye most tart ott, hogy a munkáik 80 százalékát végzik BIM-es környezetben. A hazai előrelépéshez fontos lenne, hogy a szakma – a Mérnökkamara vagy a kormányzat bevonásával –, tisztázza, egységesítse az alapfogalmakat.

– Dr. S. Gy: A családi házakat nyilván továbbra sem BIM-es környezetben fogják létrehozni, de egy bizonyos volumen felett elkerülhetetlen lesz a bevezetése. Annak érdekében, hogy ez egy sikeres és örömteli folyamat legyen, a Mérnök Újság olvasóinak segítségét kérem. Alakítsunk ki együtt egységes álláspontot a BIM-használatával kapcsolatban! A szoftveres cégektől azt várom el, hogy a szoftverek képesek legyenek egymással kommunikálni. A kivitelezőknek és az üzemeltetőknek pedig azt üzenem, hogy óriási haszon rejlik számukra a BIM-ben. Ahhoz, hogy ezt a rengeteg lehetőséget kiaknázhassák, együtt kell működnünk.

– E. I.: Már csak „hivatalból” is optimista vagyok, hiszen az Autodesk már az ezredforduló óta foglalkozik a BIM-mel, és azóta jelentős fejlődést ért el ezen a téren is. Valamennyi szakág számára kínálunk szoftveres megoldásokat, az építészeknek a Revit Architecture, szerkezettervezőknek a Revit Structure, épületgépészeknek a Revit MEP és építőmérnököknek a Civil 3D szoftvert. A BIM-bevezetése valóban nem egyszerű dolog, de egyre többen érzik, hogy nélküle veszítenek a versenyképességükből. Ezt áthidalandó, érdemes egy BIM pilot-projekttel kezdeni, közben folytatva a többi munkát az addig megszokott módszerekkel.

– K.K.: Én is optimista vagyok, ugyanakkor realista is. Még a fülembe cseng két mondat, amit partnercégek képviselőitől hallottam. Az első esetben arra panaszkodtak, hogy a BIM-ben túl precízen kell dolgozni, a másikban pedig azt tették szóvá, hogy az így készülő munka túlságosan is kontrollálható. Van tehát ellenállás, de egyetértek azzal, hogy ha egy cég ráébred az előnyökre, akkor rá fognak kapni az ízére. Ennek az íznek pedig pénz a neve. A BIM-es átállásnál nem az eszközhasználat megváltoztatása a legnehezebb, hanem a gondolkodásé. Mindenit arra kérek, hogy amellett, hogy legyen igényes a saját munkájára, becsülje meg a másik szakág tervezőjét, és kommunikáljanak egymással. Meglesz az eredménye.

Forrás: Rozsnyai Gábor / Mérnök Újság 2016/3-4.

Forrás