Május végén Stockholmban rendezte meg első közös megbeszélését az ISO TC 211, azaz a Geographic information/Geomatics és az ISO TC 59/SC13, vagyis a Buildings and civil engineering works/Organization of information about construction works. A workshopon, melynek célja a két terület, a GIS, mint térinformatika és BIM, mint Épületinformációs Modellezés közötti interoperabilitási szabványosítás megkezdése volt, a Lechner Tudásközpont munkatársai is részt vettek.

A rendezvény során bemutatták a két szakág közötti főbb rendszerszintű eltéréseket, melyek akadályozzák az adatcsere-áramlás információvesztés nélküli fennállását. Feltárták azokat a problémákat, melyeket a közeljövőben orvosolni kell mind a két szakterületen annak érdekében, hogy a közös, problémamentes kooperáció létre tudjon jönni. A folyamat a térinformatikai szabványosítás oldaláról indult, ám mindkét oldal legnagyobb, platformfüggetlen szereplője, a térinformatika (GIS) oldaláról az Open Geospatial Consortium (OGC), a BIM oldaláról pedig a buildingSMART International is aktívan kivette részét a munkából.

Miért fontos a GIS és BIM közötti kapcsolat megteremtése?

Az építészek tervezik az épületeket. Ehhez olyan magasabb szintű információkat is felhasználnak, mint a szabályozási tervek, településképre vonatkozó előírások és szabályok, melyeket GIS rendszerek kezelnek és tárolnak. A térinformatika ugyanakkor az elkészült épületek paramétereit használja saját adatbázisának bővítése érdekében, melyekből naprakész információkat tud szolgáltatni.

Az építészeknek a tervezés elkezdésekor szükségük van településszinten már rendelkezésre álló információkra, például a földrészlet térbeli elhelyezkedésére, a környék beépítettségére, vagy a helyi építészeti szabályozásokra vonatkozólag. A szabványosítás összehangolása nyomán a tervezés végeredményeként előálló 3D modellek már automatikusan összevethetőek lennének a helyi építési szabályzatokkal, és a generalizált épületmodellek 3D megjelenítése a várostervezést is támogatná.

Amennyiben a településtervezők által elvégzett adatfeldolgozást az építészek nemcsak szöveges és térképi formában tudnák felhasználni, hanem annak adatbázisához is részben hozzáférhetnének, a tervezési és minőségellenőrzési munka nagyban gyorsítható és pontosítható lenne. Ha egy épület megvalósulását követően az építész tervező egy olyan BIM modellt tölt fel a rendszerbe, melyben az épület 3D modelljén túl minden fontos attribútum adat adatbázisban letárolt, úgy megteremtődhet a kollaboráció a két szakág között, mely nagyban meggyorsítaná és könnyebbé tenné az együttműködést. (Kari Sz, Lellei L, Gyulai A, Sik A, Riedel MM (2016) BIM to GIS and GIS to BIM. CAADence in Architecture. 16-17 June 2016, Budapest, Hungary, p. 67-72, doi: 10.3311/CAADence.1645)

A fenti ábrán jól látható, hogy ha rendelkezésre állnak egy település épületeinek 3D modelljei, azok szabályozási tervtől való eltérése, illetve megfelelése egyszerűen kimutatható. Természetesen a meglévő állapot számos esetben eltér a szabályozási kritériumokban megjelenő feltételeknek, ám az újonnan tervezett épületeknél ezen technológia segítségével az ellenőrzés pontosabb és hatékonyabb tudna lenni. (Az ábra a Lechner Tudásközpont pilot projektjét mutatja a témában.)

A wokrshopon említett technológiai újítások, átjárhatóságok és felhasználási lehetőségek vizsgálatával a Lechner Tudásközpont 2016 elején már foglalkozott, valamint egy pilot projekt keretében meggyőző eredményre jutott. A workshopon említett problémák, és az azokra tett megoldási javaslatok, valamint felhasználási lehetőségek teljes mértékben megegyeztek a Lechner által egy évvel korábban megállapítottakkal, így szerezve bizonyosságot, hogy saját szakembereink megállapításai és szakmabeli jártasságuk helytálló a világpiacon.

A témáról részletesebb cikk a 2016-os Debreceni Egyetem Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás konferenciakötetében található.