Javában tart a Digitális Jólét Program végrehajtása, megkezdődött a DJP 2.0 kidolgozása, és már feltűnt a láthatáron a DJP 3.0 is – a digitális gazdaság, társadalom és közigazgatás szinte valamennyi szelete, eddig elért eredménye, kijelölt vagy a közeljövőben kijelölendő feladata szóba került az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Infotér konferencián.
A kormányzat aktív kezdeményezésére és koordinációjával folyó, de a tervezésbe és a végrehajtásba minden érintett szereplőt bevonó Digitális Jólét Program hatékony stratégiai modell a digitalizáció sikerre vitelére – mondta Deutsch Tamás, a DJP végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos nyitóbeszédében. A nyáron kormányhatározatban megerősített DJP 2.0 négy fontos területre összpontosít: digitális gazdaság, kompetenciafejlesztés, digitális állam és infrastruktúrafejlesztés. Egységes módszertan szerint elkészítik az ágazati digitális stratégiákat (kiemelt figyelmet kap majd az agrárium, az egészségipar és a sport), és a kkv-kra szabott Modern Vállalkozások Programjához hasonlóan a mikrovállalkozások vezetőit is személyre szabott segítséggel kívánják előre lendíteni a digitalizációban. A kompetenciafejlesztés részeként több tízezer pedagógus számára teszik lehetővé a digitális oktatási módszerek elsajátítását, és létrejön egy országos hálózat is, az e-Magyarország pontok tapasztalatait felhasználva, ahol mindenki segítséget kaphat a digitális írástudás megszerzéséhez. A cél, hogy a felnőtt korú lakosság körében a rendszeresen internetezők számát a mostani 78 százalékról 85-90 százalék közé tornázzák fel.
A fejlesztés azonban nem áll le 2020-ban, biztosan lesz DJP 3.0 is. A következő évtized során fog eldőlni, hogy mely országok és régiók lesznek sikeresek a digitalizációban, és Magyarországnak jó esélye van, hogy a nyertesek közé kerüljön – állította határozottan Deutsch Tamás. A digitális átalakulás ugyanis olyan folyamat, ahol a kisebb országok is sikeresek lehetnek, és nem csak egyféle út vezet előre.
Személyre szabott ügyintézés
Szemléletváltás zajlik a digitális állam kialakításában is. Az eddig külön fejlesztett és működtetett, egymással nehezen kommunikáló, a belső, papíralapú folyamatokat elektronizáló és az ügyfelek – állampolgárok – számára szinte átláthatatlan államigazgatási rendszerek a múlté lesznek. Az új szolgáltatások többsége már a kormányzati adatközpontban és felhőben működik majd, egységes felületen kommunikálnak, elérik az állami nyilvántartások adatait. Ahogy a téma előadói fogalmaztak: az eddig párhuzamosan futó fejlesztések jövőre kerek egésszé állnak össze, minden rendelkezésre áll a modern elektronikus közigazgatáshoz, így 2018 kiemelkedő mérföldkő lesz ezen a területen.
| Digitalizáció az építőiparban |
| Idén először az építőipar is saját minikonferenciát kapott az Infotér 0. napján. Az ágazatnak óriási szüksége lenne arra a segítségre, amelyet a digitális technológiák tudnak (tudnának) kínálni. Az építőipart különösen erősen sújtotta a gazdasági válság – a piac 42 százaléka veszett el. A mostani fellendülésnek pedig az emiatt leépült kapacitások szabnak gátat: évente 600 milliárd forinttal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, az iparág azonnal fel tudna venni 15-18 ezer embert. Nem túl jó a jövedelmezőség sem, mert emelkedett az építőanyagok ára, az elvándorlás megállításához pedig 25-30 százalékkal kellett emelni a béreket.
Már megkezdődött az ágazat digitalizációja, működik az e-építési napló vagy a hatósági engedélyezéseket támogató ETDR rendszer. Megújult a országos építésügyi nyilvántartás elektronikus felülete is. Szükség lenne ugyanakkor a különféle, állami és magánkézben lévő adatbázisok összekapcsolására, vagy legalább egységes elérésére. A nagy építőipari vállalatok munkáját számos informatikai eszköz segíti, de az ágazat többségét kitevő mikrovállalkozásoknak szüksége van a digitális ismeretek elsajátítására, a beruházási lehetőségek támogatására, nem utolsósorban pedig ágazatspecifikus infokommunikációs szolgáltatókra, amelyek segítségével pótolni tudják az élőmunkát vagy jobban szervezhetik a munkát. |
Mindez óriási változást ígér a közigazgatási ügyek intézésében az állampolgárok számára. Megújul az Ügyfélkapu és a jövő év elejétől elérhető lesz a személyre szabott ügyintézési felület. Az ember a saját igényei szerint alakíthatja ki a korábbinál sokkal letisztultabb, a mobil alkalmazásokhoz hasonlóan egyszerű kezelőfelületet, hogy a számára fontos szolgáltatások legyenek mindig szem előtt. Előbb-utóbb jön az élethelyzet alapú ügyintézés is – a rendszer végigvezeti az állampolgárt, hogy milyen teendői és lehetőségei vannak, ha például gyermeke született vagy éppen autót vásárolt, nem neki kell egyenként végigjárni a hivatalos útvesztőket. Mindezeket a lehetőségeket pedig, igazodva a modern elvárásokhoz, mobil eszközökön is elérhetővé teszik.
Smart city: igények alapján
Merre tart a világ, jobban mondva a jövő városa? Okos épületek, okos lakóházak, okos parkolóhelyek és tömegközlekedés, valamint a megújuló energiafelhasználás felé. Sajnos, mindez még valóban a jövőt és nem a jelent jelenti, bár kétségtelen, hogy vannak jó példák, pozitív előrelépések és törekvések smart city ügyben itthon is – állami, önkormányzati és versenypiaci szinten egyaránt.
Ahogy az Infotér konferencia okosváros előadásain és kerekasztal-beszélgetésein elhangzott: okos fejlesztések terén jól állunk, a technológiai, illetve a szolgáltató cégek egymásra licitálva kínálják eszközeiket és megoldásaikat, ám sokszor nem a felhasználók (például egy konkrét település vagy intézmény) egyedi igényeire hangolják azokat. Ez probléma, mint ahogyan az is, hogy sokan még a smart city pontos meghatározásával sincsenek tisztában. Az okosváros-fejlesztés általában kimerül az energiatakarékos izzócserében, holott sokkal többről van szó.
Az előadók példaként említették azon célokat, hogy a közeljövőben akár a tömegközlekedési eszközökön is lehessen bankkártyával, egy érintéssel fizetni, vagy a város saját maga termelje meg és használja fel helyben a világításhoz szükséges energiát. A cél az önfenntartó rendszerek megteremtése, a település erőforrásainak környezettudatos és hatékony kiaknázása, a helyi gazdaság élénkítése, a költségek mérséklése és a városlakók életminőségének, komfortérzetének javítása (lenne). Könnyen belátható, hogy mindez jóval összetettebb kihívás, mint egy szimpla izzócsere. Problémát jelent a beruházás nagysága is, a mindent átfogó digitális transzformáció plusz források megteremtése nélkül rendszerint nem megvalósítható, ahogyan a felhasználók digitális tudásának hiányában sem fognak hatékonyan működni a jövőbemutató fejlesztések.
A jövő iskolái
Programozd a jövőd! – szó szerint. Erre a címre hallgat az NFM oktatásfejlesztési programja, amely piaci szereplők bevonásával olyan informatikai kurzusokat biztosít a hallgatóknak, amelyek eddig csak a piaci szférában (drágán) voltak elérhetők. Ennek megfelelően idén ősszel 21 magyar felsőoktatási intézményben indulnak el díjmentes, az informatikus hallgatóknak szóló képzések, melyeken a diákok vezető informatikai vállalatok naprakész tudásanyagát sajátíthatják el.
De nemcsak a munkaerőhiány szempontjából kerültek terítékre az oktatásra vonatkozó kérdések az Infotér konferencián. Korunk technológiai forradalma, az informatika világa meghatározza mindennapjainkat, és életünk minden szegmensét érinti. Az oktatást sem kerülheti el – a digitális környezet, az információs hatások és a kommunikáció nagymértékű változása az iskolában is az eredményességet, a hatékonyságot szolgálja. A Digitális Jólét Program részeként tavaly elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) főbb pontjai és eddigi eredményei is elhangzottak az informatikai konferencia oktatási blokkjában, ahogyan az idén nyáron indult, az oktatás és a képzés rendszerében új szervezeti egységet jelentő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ programját is megismerhették az érdeklődők. Mint elhangzott: a DOS fő célkitűzése nem(csak) az intézmények digitális eszközökkel történő ellátása, hanem annak biztosítása, hogy a köznevelési intézményrendszert senki ne hagyja el úgy, hogy nem rendelkezik a megfelelő digitális kompetenciákkal. Utóbbi természetesen nem azt jelenti, hogy valaki szörfözni tud az interneten vagy létre tud hozni egy profilt valamelyik közösségi médiafelületen.
Mindemellett a big data, az adatbányászat és az adatkezelés oktatást érintő, aktuális kihívásait is megvitatták az előadások során, és – könnyedebb témaként – erősen vitaindító kerekasztal-beszélgetést eredményezett a kütyük jelenlétének engedélyezése, avagy tiltása az iskolákban
5G: ígéret, kérdőjelekkel
Nem az a meglepetés, hogy átalakulnak a médiafogyasztási szokások, hanem az, hogy ez milyen ütemben történik. A Netflix előfizetőinek száma az Egyesült Államokban már meghaladta a hagyományos kábelszolgáltatók előfizetőinek számát. A fiatalabb korosztályok számára a tévézés egyértelműen az online streaming szolgáltatások nézését jelenti – említett két példát Dóbé Sándor, az Antenna Hungária stratégiai igazgatója a HTE MediaNet október elején tartott konferenciáján. Ebben az új médiavilágban alapvető elvárás lesz a platformfüggetlenség, mind fontosabbá válnak kiegészítő tartalmak és felértékelődnek a közösségi média kapcsolatok.
| Digitalizáció az egészségügyben |
| November elsejétől elvileg minden, adatszogláltatásra kötelezett, közfinanszírozott egészségügyi ellátó intézménynek csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Október elejére az érintett szolgáltatók mintegy 90 százaléka ezt már megtette, a legjobban a kórházak állnak. Az eHealth konferencián az is elhangzott, hogy egyelőre azoknak sem kell szankciókkal számolniuk, akiknek nem sikerült a határidőig a csatlakozás, azonban az egészségügyi kormányzat természetesen azon dolgozik, hogy mielőbb meglegyen a száz százalékos arány. Az EESZT mostani fázisának mielőbbi lezárása azért is fontos, mert jön az EESZT 2.0, ami új szolgáltatásokat és egyben új adatszolgáltatói kört is jelent, hiszen a magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatókat is érinti.
Az eHealth konferencián részletesen bemutatták az Egészséges Budapest Programot, valamint a közép-magyarországi régióban tervezett egészségügyi fejlesztéseket. Az esemény zárásaként tartott kerekasztal-beszélgetésen pedig többek között felmerült az a kérdés, hogy a szakemberhiány gondot okozhat ezeknél a beruházásoknál is, illetve elhangzott az is, hogy az informatikai megoldások mellett az azokat alkalmazó egészségügyi személyzet képzésére is nagy figyelmet kell fordítani. |
Mindez szükségessé tenné az OTT-szolgáltatások szabályozásának megnyugtató rendezését is – erre azonban még várni kell. Egyelőre nem lehet tudni, milyen üzleti modellek alakulhatnak ki, de az OTT-szolgáltatóknak valamilyen formában hozzá kell járulniuk a hálózatok fenntartásához. Ezt a kérdést azonban Magyarország egyedül nem tudja megoldani, ezért még az NMHH is a folyamatban lévő európai szabályozás eredményét várja.
Természetesen a HTE MediaNet konferencián is szóba került az 5G kérdése. Jelenleg az egész világ a felkészülés lázában ég, és ezen a téren Magyarország nincs lemaradva. Az egyik kitörési lehetőség abban áll, hogy valós körülmények között is tesztelni lehessen az 5G felhasználási lehetőségeit – ezért is fontos az építés alatt álló zalaegerszegi tesztpálya. A szakemberek szerint a frekvencia nem lesz akadály. A 700 MHz-es sáv felszabadításáról már született európai szintű határozat, és van már magyar ütemterv is; várhatóan 2020-ban rendelkezésre fog állni ez a sáv. Tesztelésre ugyanakkor addig is használható a 3,5, illetve 26 GHz-es frekvenciasáv. Vannak azonban olyan tényezők, amelyeket a nagy hurráoptimizmus közepette kevesen vesznek figyelembe. Az 5G minden előrejelzés szerint először az az ipari és IoT-rendszerek körében akar hódítani, ám számos jelenlegi alkalmazásnak kiválóan megfelelnek a GSM-hálózatok, az üzemeltetőknek eszük ágában sincs lecserélni a végberendezéseket, mondta Huszty Gábor, az NHIT szakértői tanácsadó testületének tagja. Ez pedig kérdésessé teszi, hogy a szolgáltatók milyen megtérüléssel számolhatnak, hiszen az 5G hálózatok infrastruktúrája – még a frekvenciákért fizetendő díjakon kívül is – óriási összegeket emészt fel.