Illusztris meghívottakkal indul szerdán Budapesten a World Science Forum (WSF), a Tudományos Világfórum. A rendezvény a világ egyetlen olyan fóruma, amelyen a tudomány képviselői összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal. Több mint 900 kutató és tudománypolitikus hívja fel a figyelmet arra, hogy a globális problémák megoldására igenis használjuk a tudomány eszközeit.
A WSF létrehozását az a megfontolás indokolta a 2000-es évek elején, hogy egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira), ám a két típusú tanácskozás találkozására alig van példa. A 2003 óta kétévente megrendezett WSF különleges tanácskozási alkalom, hiszen nem egyetlen tudományos-szakpolitikai téma köré szerveződik. Résztvevői számára így biztosít lehetőséget a tudomány szerepének, a kutatási eredmények gazdasági, társadalmi, környezeti, szociális, kulturális és etikai vonatkozásainak megvitatására.
A 2015-ös World Science Forumot november 4. és 7. között tartják Budapesten. A WSF több mint 900 tudósnak, politikai döntéshozónak és tudományos újságírónak teremt lehetőséget a kapcsolatteremtésre, ezáltal is elősegítve a tudomány, a gazdaság és a politika közötti aktív kommunikációt és vitát. A résztvevők száznál is több országból érkeznek. A Tudományos Világfórum résztvevőit házigazdaként Lovász László, a WSF és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszönti a megnyitó ceremónián november 4-én este.
Az ünnepi eseményen üzenetben üdvözli a fórumot Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára. Beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) elnöke. A fórumot videoüzenetben köszöntik az Antarktiszról az Amundsen–Scott Déli-sarki Kutatóállomás munkatársai is.
 |
| Az Akadémia százötven éves székháza a WSF logójával november 4-én |
Ösztönző erő
Idén a fórum hivatalos mottója: The Enabling Power of Science (A tudomány ösztönző ereje). A mottó tágabb kontextusban arra vonatkozik, hogy a tudomány új lehetőségeket, utakat nyit a társadalom, az ipar és a politika előtt egyaránt. A WSF tematikája is nagyban erre az üzenetre épül: a résztvevők hat plenáris és kilenc tematikus szekció keretében több mint 70 előadást hallgathatnak meg.
A Tudományos Világfórum 2015-ben kiemelten foglalkozik a fenntartható fejlődés kérdésével. A téma különösen aktuális az ENSZ új, az úgynevezett millenniumi célokat meghaladó fejlesztési céljainak kijelölése miatt, másrészt azért, mert alig egy hónappal a WSF után, 2015. november 30-án kezdődik Párizsban az ENSZ sorrendben 21. klímakonferenciája, amelynek célja, hogy elérje, a klímavédelem érdekében a világ minden országa tegyen vállalást az üvegházgázok csökkentésére. A Tudományos Világfórum másik fontos vitatémája az, hogy miként lehet optimalizálni a tudományos élet és a társadalom kapcsolatát, erősíteni a döntéshozók és a kutatók közti kommunikációt és bizalmat. Ez utóbbi témával foglalkozik a WSF záró plenáris ülése a Parlament felsőházi üléstermében, ahol a résztvevők elfogadják a fórum zárónyilatkozatát.
Téma a migráció is
A fórumhoz számos további tanácskozás is kapcsolódik, ilyen például az UNESCO Campus Africa programja és a fiatal kutatók nemzetközi konzorciumának ülése, de ez alkalommal Budapesten tanácskozik az Európai Unió Tudományos Újságíróinak Egyesülete (EUSJA) és a nemrég megalakult Kormányzati Tudományos Tanácsadók Nemzetközi Hálózata (INGSA). A WSF a kísérőrendezvények között – még az ünnepi megnyitó előtt – foglalkozik azzal, hogy a tudománynak milyen szerepe lehet a migráció okozta kihívások kezelésében. A szerda délutáni eseményt Lovász László, az MTA elnöke nyitja meg. Előadást tart Török Ádám, az MTA főtitkára, bemutatva az Akadémia nemrég elkészült migrációs kutatási jelentését, valamint Sumaya bint El Hassan hercegnő, a jordán Királyi Tudományos Tanács vezetője és Vlagyimir Rahmanyin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európáért és a közép-ázsiai régióért felelős főigazgató-helyettese.
Élénk viták
A Tudományos Világfórum multidiszciplináris és soknemzetiségű jellegét jól jellemzi néhány név az előadók közül. Itt lesz Budapesten Hiroshi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett japán fizikus, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton geofizikus, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimír Šucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (EC-JRC) főigazgatója, Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója. Az idei WSF újdonsága, hogy a plenáris üléseket neves újságírók moderálják, többek között Philip Campbell, a nemzetközi tekintélyű Nature magazin főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományos szerkesztője és Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója.
A kétévente megrendezett WSF a Magyar Tudományos Akadémia és öt nemzetközi partnerintézmény közös szervezésében jön létre. E szervezetek a következők: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).